Nyári pillanatok...

Miért is küzd az ember a kertben az elemekkel?

Hát ezekért a pillanatokért:

Hamvas őszibarack

Napsütötte paradicsomok

Növekvő dísztökök

Virágzó menta

Borzaska

már-már szinte lángolnak...

A szerény bíbor kasvirág

Virágözön...

Igazi napsárga büdöske...

Nagy, nagyobb, még nagyobb füge...

Citromverbéna hajtás

Gránátalma virág

Borsikafű a kosárban...

Mosolygó paradicsomok...

Növekszik a mandula is...

Ínycsiklandó nyári alma

Alma testvérek...

Vilmos körte ikrek...

A befőzés melletti kerti munkáink

Természetesen a befőzés mellett a kertet sem lehet elhanyagolni, így az elmúlt hetekben ott is tettünk-vettünk. 

1. A főszerep elsősorban a betakarításoké volt, valamint az öntözésé, majd az öntözés következtében megtömörödött föld lazításáé.....azaz kapáltunk, öntöztünk, majd újra kapáltunk és újra öntöztünk, és megint kapáltunk és megint öntöztünk...

Na de viccet félretéve, a kapálás tényleg fontos dolog, mert az öntözéskor megtömörödik a föld, így sokkal kevesebb víz és tápanyag tud a gyökerekhez jutni, ezért aztán folyamatosan lazítani kell a földet, hogy a víz beszivároghasson a talajba. 

2. A gaz elleni harc, szinte örök, így azt már nem is említem.

3. Betakarítottuk a virágzás előtti-alatti-utáni gyógy-, és fűszernövényeket, mint pl. a tárkonyt, izsópot, mentát, útifüvet, orbáncfüvet. De említhetném akár a mákot, a levendulát vagy a hagymát is, ami szintén a kamra polcaira került.

4. Gyümölcsfáink védelmében kártévő fogó hullámpapír öveket helyeztünk el a fákon. Bizonyos kártevők előszeretettel költöznek olyan résekbe, mint a hullámpapír bordái. Hetente-kéthetente cseréljük, elégetjük, így egy részüktől meg tudunk szabadulni. 

5. Elvetettük a másodveteményeket: babot, tököt, céklát, spenótot, uborkát. Korábbi, borsóról szóló bejegyzésünknél már említettük, hogy a borsó után nagyon jó állapotban marad a talaj, így jöhetnek rá nyugodtan a másodvetemények. Nálunk paprika, paradicsom került az ágyásba, valamint dísztök. Ugyanis már évek óta csak gyűjtjük az érdekesebbnél érdekesebb tök magot, aztán mindig a polcon marad. Így most egy kósza ötlettől vezérelve, szinte mindet elvetettük. Volt benne sárga, csíkos, göcsörtös, Hollandiából-hozott-még, lopótök szerű is…szóval cifra a kínálat. Szerencsére a vetéskor is nedves volt a föld és utána is kiadós esőt kapott, így a nagy része kikelt, úgyhogy már csak abban kell reménykednünk, hogy be is érik.

6. Megkaróztuk a paradicsomokat. Nemszeretem meló ez, de muszáj, mert már így is akadt, ami elfeküdt.

7. Elvégeztük a cseresznye és meggyfákon a zöldmetszést.Ugyanis ilyenkor is el lehet távolítani azokat az ágakat, amik a korona belseje felé nőnek, vagy keresztezik a másikat. Ezeknek a táplálása sok energiát és tápanyagot von el azoktól az ágaktól, amelyeken jövőre a termés születik, így érdemes minél előbb megszabadulni tőlük. 

8. Sövényeink is szép új formát kaptak. A nyesedékek ültető hormonos földbe kerültek, hogy jövőre legyenek új töveink. Sajnos a tavasszal kiültetett friss hajtásokból nem mindegyik maradt meg…de így legalább pótolni tudjuk és pénzt sem kell költeni rá. 

És természetesen a sok munka végeztével a földműves ember megérdemli a kiadós ebédet....:) 

Piros bogyósok és az antioxidánsok

Az idén a nagy meleg miatt összeértek a gyümölcsök, így egy olyan lekvár és szörp készítése mellett döntöttünk, ami több gyümölcs keverékéből áll. 

A piros bogyós lekvárunk és szörpünk tartalmaz fekete ribizlit, málnát, meggyet és cseresznyét is. Külön-külön is nagyon hatásos mindegyik, de együtt verhetetlenek, igazi antioxidáns bomba. 

Sokat hallunk, olvasunk az antioxidánsokról. De mik is ezek igazából? Nézzünk egy picit a mélyére a dolgoknak.

Az antioxidánsok a Wikipédia szerint az oxidációt késleltető, vagy gátló anyagok.

Antioxidáns alatt leggyakrabban az élő szervezetben (enzimek), illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük.

Az élő sejtekben az energia felszabadító folyamat során, természetes módon keletkeznek az ún. szabad gyökök. A szabad gyökök is felelősek a sejtek öregedéséért, többek között fehérjék működésképtelenné tételével, a DNS lánc károsításával - utóbbi sajnos daganatképződést is eredményezhet, ezért is tartunk annyira a szabad gyököktől. Ezeket a szabad gyököket az antioxidánsok hatástalanítják.

Bizonyos helyzetekben (például stressz, betegség) a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni. Az idős, beteg szervezetben az antioxidánsok hatása, és mennyisége is csökken, ezért kifejezetten fontos ennek pótlása.

Ilyen antioxidáns anyagok többek között:

·         A C-, az A-, és az E-vitamin

·         vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is

·         a béta-karotin, a paradicsomban is található likopin

·         a telítetlen zsírsavak és az ún. omega-3 zsírsavak

Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét.

Lássuk hát, hogy mik a leggyakoribb antioxidáns gyümölcsök és igyekezzünk minél többet fogyasztani belőlük!

Málna: Hatékony ellenszere a ráknak, a fertőzéseknek és a szívbetegségeknek. Sok C-vitamint és mangánt tartalmaz, amely segít leküzdeni a fertőzéseket, és a többi bogyós gyümölcshöz hasonlóan erős antioxidáns hatással bír.

Ribizli: A gyönyörű piros gyümölcs káliumot, kálciumot, foszfort, sok pektint tartalmaz, valamint gazdag citromsavban és más gyümölcssavakban. Mindezek miatt kiváló antioxidáns tulajdonságokkal bír, ráadásul különösen magas a C-vitamin tartalma. 

Meggy: A savanykás piros gyümölcs színét a benne található antocianinnak köszönheti. Ám ez a fontos antioxidáns vegyület ennél jóval többre képes. Kiváló vértisztító, agyserkentő valamint gyulladáscsökkentő hatással bír.

Cseresznye: Az édes gyümölcs klorogénsav nevű fenolvegyülete semlegesíti a környezetben előforduló rákkeltő méreganyagokat. Másik antioxidáns vegyülete, a kvercetin pedig csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát.

Szilva: A gyümölcs színét adó vöröseskék festékanyagok védenek a szív- és érrendszeri betegségektől, mivel elpusztítják a szabad gyököket. Klorogénsav nevű antioxidáns fenolvegyülete semlegesíti a környezeti rákkeltő anyagokat – például a cigarettafüstben levő nitrózaminokat. 

Áfonya: A benne található pterostilbene nevű antioxidáns vegyület igen hatékonyan lép fel a szabad gyökökkel szemben, így megóvja szervezetedet például a vastagbélrák kialakulásától. De ellagsav- és kempferol-tartalmának köszönhetően is semlegesíti a rákkeltő anyagokat. 

Görögdinnye: A paradicsomhoz hasonlóan a görögdinnye is rendkívül gazdag likopinban. Ez az antioxidáns hatású vegyület hatékony segítséget nyújt a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekkel szemben is. 

Narancs: A közkedvelt déligyümölcs magas C-vitamin-tartalma régóta ismert, az viszont talán kevésbé, hogy körülbelül kétszázféle antioxidáns vegyületet tartalmaz. A benne található béta-kriptoxantin nevű anyag például gátolja a vastagbélrák kialakulását. 

Ananász: Az édes déligyümölcs kitűnő forrása a rákkeltő anyagok - például a nitrozaminok - keletkezését gátoló ferulasav nevű fitovegyületnek. Ezek a kémiai anyagok nemcsak a sejtfalakat védi a káros hatásokkal szemben, hanem serkenti az idegrendszer működését és a kognitív folyamatokat is. 

Szőlő: Nemcsak a szabad gyökök ellen véd, hanem hatásosan szabályozza a vér koleszterinszintjét is. A benne található pektin képes magához ragadni a vérben felhalmozódó koleszterin-felesleget. 

Sárgadinnye: A gömbölyded gyümölcs rengeteg béta-karotint tartalmaz, melyet a szervezet A-vitaminná alakítva a betegségek elleni küzdelemben döntő szerepet játszó nyiroksejtek termeléséhez használ fel. 

Citrom: A gyümölcsben található sok-sok C-vitamin, valamint egy tangeretin nevű flavonoid segít megelőzni az emlőrák kialakulását. A savanyú gyümölcs fogyasztása jótékony hatással van a mell nyirokrendszerére és mirigyállományára. 

Eper: A szabad gyökök azon kívül, hogy felelőssé tehetőek a daganatos betegségek kialakulásáért, a bőrt is öregítik. Az eper pedig mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazva hatékony megoldás lehet. Nem csak jóízű gyümölcsként, hanem pakolásként is alkalmazhatod. 

Körte: A gyümölcs antioxidánsokat és pektint tartalmaz. Az előbbinek köszönhetően semlegesíti a szabad gyököket, az utóbbi pedig oldható rost, ami segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, illetve a koleszterinszintet is csökkenti. 

Grapefruit: Közismert tény, hogy a gyümölcs rendkívül gazdag C-vitamin forrás. Emellett azonban számos további pozitív tulajdonsággal bír: gyökfogó, baktériumölő, és antioxidáns. Mindennapos fogyasztása rendkívül jó hatással van az egészségre.

Alma: Fenolsav tartalmának köszönhetően védi a szervezetet a rákos megbetegedésekkel szemben. Glutation nevű antioxidánsa pedig erősíti az immunrendszert, így a szervezet könnyebben legyőzi a fertőzéseket. 

Őszibarack: A gyümölcs A- és C-vitaminban egyaránt gazdag, ráadásul a benne található béta karotin rákellenes tulajdonságokkal bír. Továbbá a szelén szerepet játszik a szervezet hormonháztartásának kiegyensúlyozásában is. 

Gránátalma: A piros magok, mint apró drágakövek ülnek a gránátalma belsejében. A gyümölcsben található kratechin nevű anyag védelmet nyújt a szabadgyökök ellen, így csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri, valamint a gyulladásos betegségek kockázatát. 

forrás: http://taplalkozzunktudatosan.blogspot.hu/2012/02/rakellenes-zoldsegek-es-antioxidans.html

A dió és fája

Régen szinte minden kertben volt legalább egy diófa, amit nagyszülők, dédszülők vagy talán ükszülők ültettek. Elhagyott kerteknél, gyümölcsösök, utak mentén még ma is sok helyen felfedezhető egy-egy diófa.

kép forrása: http://dioskonyv.bionuss.eu/10-07/1.htm

Nem csak a termése miatt szerették/szeretik az emberek, hanem árnyékot adó koronája miatt is. A diófának azonban káros hatása is lehet környezetében élő más növényekre nézve,  amit a szakemberek úgy hívnak:  allelopátia.

Az allelopátia egyes növények más növényeket károsító hatását jelenti. Két ógörög szó összevonása: allenon (egyik a másiknak) és pathosz (szenved).

 Az egyes élőlények, így a növények között is folyamatos harc dúl a kedvezőbb létfeltételekért. Ebben a harcban a diófa legfőbb fegyvere a juglon. A juglon gátolja a növények nagy részének csírázását, légzését, a víz és tápanyagok felvételét, a növény alapvető fejlődését. Életműködésükre már igen kis mennyiségben is mérgező hatással van.

A diófa leginkább a gyökereiből bocsát ki juglont, de a levélzetről és az ágakról is mos az esővíz juglont a talajra. A lehullott zöld dióburok és a lehullott diólomb bomlása során is szabadul a környezetbe juglon, ami a talajban pl. a talajvízzel terjed is. A juglon a talajból kerül a károsodó növényekbe, azok gyökere szívja fel.

Az érzékeny növények juglonmérgezési tünetei (külön-külön vagy együttesen) a következők lehetnek:

•  Növekedésük csökken
•  A levelek sárgulnak, barnulnak, csavarodnak
•  A növények hervadnak, vagy csak egy részük, vagy az egész
•  Idővel elpusztulnak
•  Vízszállító szöveteik elszíneződnek

Azonban ez csak az egyik hatása a diófának. Az emberre gyakorolt hatása lényegesen kedvezőbb, mi több nagyon sokoldalúan felhasználható gyógy szer.

A régiek nem véletlen tisztelték, hiszen nem csak termése, hanem levele is igazi elixírnek számított.

A diófa friss leveleit gyűjtjük júniusban, a zöld diót június közepén, a zöld dió burkát közvetlenül az érés előtt mielőtt megbarnul, az érett termést pedig szeptemberben. Minden része kedvező élettani hatású:

Diólevél:

•    A diólevélből főzött tea igen hatásos szer emésztési zavarok, így székrekedés, étvágytalanság esetén, továbbá nagyszerű vértisztító.
•         Eredményesen alkalmazhatjuk cukorbetegség és sárgaság ellen is.
•      A diólevél főzete, fürdő vízbe keverve igen hatásos minden görvélykóros és angolkóros megbetegedés, csontszú és csontritkulás, valamint gennyes körömgyulladás ellen. Tejkiütés, fej-koszmó, és rüh esetén zöld dió levelének főzetével mossuk le az érintett helyeket, az eredmény hamarosan megmutatkozik! Az ilyen főzettél történő lemosások, illetve fürdők pattanások, gennyes kiütések, lábizzadás és fehérfolyás esetén is segítenek.
•         Szájpenész-, a fogíny, a torok és a gége megbetegedésekor öblögessünk vele.
•          Erős hajhullásnál is használhatjuk, alaposan dörzsöljük be vele a fejbőrt.

Teakészítés: 1 púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk.

Adalék fürdővízhez és lemosáshoz: teljes fürdőhöz 100 gramm, lemosáshoz egy púpozott teáskanálnyi összeaprított levelet veszünk 1 liter vízzel. Erős főzethez dupla mennyiséget veszünk.

Zöld-dió:

•         A zöld-dióból kiváló diólikőr készíthető, amely tisztíja a vért és erősíti a gyomrot
•          tisztítja a májat, a gyomrot és a vért
•         megszünteti a gyomorgyengeséget és a bélpangást
•         Ezenkívül egészen kiváló szer sűrűvérűség ellen.

Tavaly készítettünk először mi is zöld-dió likőrt Maria Treben receptje alapján:

1. körülbelül húsz darab, négyfelé vágott zöld dióval megtöltünk egy széles szájú üveget, leöntjük 1 liter gabonapálinkával, úgy hogy 2-3 ujjnyira ellepje a diót.
2. Az üveget jól lezárva 2-4 hétig a napon vagy más meleg helyen tartjuk.
3. Utána leszűrjük és palackokba töltjük. Szükség szerint egy-egy tele kávéskanállal fogyasztunk belőle.
4. Ízletes diólikőrhöz jutunk, ha a zöld diót 2-3 szegfűszeggel, 1 fahéjjal, egy kis darab vaníliával és egy fél narancs héjával ízesítjük. 1 liter vízben megfőzünk 500 gramm cukrot és ezt lehűtve hozzáöntjük a leszűrt dióeszenciához (Forrás:Maria Treben - Egészség Isten patikájából)

 A végeredmény nagyon finomra sikerült, így az idén is elkészült a fűszeres zöld-dió likőr és ősszel a dióbélből is megpróbálunk likőrt készíteni, mert arra is van receptünk...:) 

Útifű szirup - finishben

A májusban üvegbe került útifű szirupunk  hétről hétre egyre érdekesebben nézett ki és végre elérkezettnek láttuk az időt, hogy felfőzzük és üvegbe kerüljön.

Kezdetkor

Félidőben

Finishben

Nem túl gusztusosan nézett ki a végén, de itt nem a szépség számít, hanem a hatóanyag.

Mire is lesz jó ez a szirup?

Megfázásos időszakban ebből fogunk kanalazgatni, hogy torokfájásunk és köhögésünk mielőbb elmúljon.

Íme a végeredmény

Az első fügék

Nagy érdeklődéssel figyeltük hónapról hónapra hogyan fejlődnek fügéink. Érdekes egy növény ez a füge, már kora tavasszal megjelennek rajta az első gyümölcskezdemények, mikor még levele sincs a fának, majd folyamatosan hajtja az újabbnál újabb kis gyümölcsöket, mondhatni „folyton érő”. Persze ez egy kis túlzás, hiszen itt a mi éghajlatunkon évente talán kétszer érik be, csak akkor, ha hosszú, meleg ősz van.

Márciusban

Áprilisban

Április végén

Májusban

Júniusban

A tavaszi kiadós esők következtében az idén szép, nagy gyümölcsöket nevelt fügefánk, így az idén rekordot döntöttünk 12-14 cm-es hosszúsággal.

Az idén több fügefát is akarunk telepíteni. Kétféle módszert is ki fogunk próbálni:

             1. normál ültetéssel, előnevelt példányról

             2. porbujtással a meglévőről (ilyen esetben egy földhöz közeli ágat lehajtunk, földet kupacolunk rá és várjuk, hogy meggyökeresedjen.

Türelmesen várjuk a többi gyümölcs beérését is, hogy aztán a lekváros üvegben "végezhessék"...:) 

Sárgabarack és a magja

Az idén is megfőztük az igazi nagy kedvenc sárgabarack lekvárunkat. 

A készítése közben megmaradó magokat félretettük, mert a múltkor valahol azt olvastuk, hogy hatásos a magja.

Utánanéztünk, hogy valóban így van-e, hiszen mindannyian tudjuk még gyerekkorunkból is, hogy a barackmag ciánt tartalmaz, így túlzott fogyasztását kerülni kell.  

A barack magja valóban tartalmaz cián vegyületeket, ún. cián-glikozidokat amelynek fogyasztását nem szabad túlzásba vinni. Kis mennyiségű ciánvegyület ártalmatlanítását a szervezet enzimei képesek elvégezni, nagyobb mennyiségűét azonban nem. Maximum 5-6 testsúly kilogrammonként 1 mag ajánlott naponta. Például egy 60 kilós ember körülbelül 10 magot ehet meg naponta.

A cián-glikozidok egyébként szinte minden csonthéjas magjában megtalálhatók, legnagyobb mennyiségben a keserű mandulában. De nem ez az egyetlen fontos vegyület a magban, ugyanis igen magas a magbél B17 vitamin tartalma is, amelynek pedig a rák megelőzésében lehet jelentősége.  Vannak olyan kísérletek, amelyek szerint a barackmagban található cián-glikozidok a kemoterápiához hasonlóan hatnak: elpusztítják a rákos sejteket.

Az édes magvú Magyar kajszi, Bíborkajszi és Ceglédi óriás magjában a cián-glikozid minimális, de a B17 vitamin magas, így, ha tehetjük, ezeket válasszuk „magevésre”. (forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/20120713-nem-a-sargabarack-a-hosszu-elet-titka.html)

Számos cikket találtunk, ami ajánlja, mások pedig szigorúan ellenjavallják, már-már mérgezésről beszélnek.

Beszélnek a cikkek himalájai törzsről, akik sárgabarackon és a magján élnek és ismeretlen körükben a daganatos megbetegedés, és beszélnek jogszabályokról is, amik tiltják a barack magjában található vegyületek orvosi célú felhasználását.

Hogyan legyen okos így az ember? Javaslom, hallgasson a saját megérzéseire és a józan paraszti eszére. Gyermekként is ettük a sárgabarack magját, persze nem kilónyi mennyiségben, de semmi bajunk nem lett tőle, nem lett ciánmérgezésünk és nem is haltunk bele.

Persze itt is – mint minden más területen – fontos a mértékletesség, így napi 2-3 szemnél többet nem fogunk enni.